Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.
József Attila: Eszmélet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
nem vicsorgok, harapok, vakkantok érte