leheletgomolyagos, szövetkabátos didergést. hideget reggel a talpam alatt, fehér hálóingben, bögrényi gőzfodrokba bújva. hópamacsokat a fenyők ágvégein, kötött sálat és hideg-piros arcokat.
engem a szemedben.
ha egyszer saját házam lesz, borostyán fut majd az ablakunk alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
nem vicsorgok, harapok, vakkantok érte