skinny love

rásimult végül minden karcsú szeretetem, mint ahogy a sál szokott a nyakra, télen, talpig éjszakában.

Kitti, én annyira és nagyon

félszázadik poszt

.

szavak belső zúzódása

"évekig élni egy érintésből"


"úgy szólalj meg, ahogyan elered
az eső"


"kövesd a szitakötő röptét. Eső-
szagú lesz álmod"


"távoli vonat hangja. Zuhog
csukott szemedre"


(basszus.)
villányi lászló: időközben

("lábujjhegyre állsz, szádba ve-
szed a rügyet. Zuhog odabent")

olimpia.

Sárga, bolyhos törülközőbe burkolózva ácsorogsz a tükörrel szemben, vízcseppek versenyeznek a lábszáradon lefelé, a lábujjaidon hintázol, és együtt suttogod a himnuszt a beszűrődő dallamokkal.

Gratulálok, Gyurta.

mikulásvörös létezés

megint rohadt sok kép lett. pedig visszafogtam magam, igazán.

vissza a mosolyráncokat

először azt érzed, hogy nem akarsz érezni. levágod magad az ágyba, a falat bámulod, fogaid között csikorognak a másodpercek. aztán a fülhallgatód beledúdol a füledbe valami mást, valami lágyat, haragos-szeretőt, és a dühödön és szomorúságodon lassan elfekszik a nyugalom. csak bebújsz a pehelypaplan göröngyei közé, a kezed alá simulnak a lapok, tenyeredhez törleszkedik minden betű. és éjjellé fakul odakint az idő, a vak félhomályban betűzni próbálod a szavakat.

és akkor rájössz, hogy érezni talán mégis jó.

pár napja még azt gondoltam, hogy "i will always love you", milyen nyálas szöveg már.

ma csak szeretem.

madárdalok

a barackfa, a levendula és a méhek titkos élete